Két világháború rombolása után az európai országok szövetkezni kezdtek
azért, hogy elindítsák az egységesítés, együttműködés és megosztott
szuverenitás valaha volt legnagyobb kísérletét. Azonban az évtizedek során
elért imponáló eredmények ellenére az Európa-projektet jelenleg a dezintegráció
veszélyezteti.
A megoldatlan pénzügyi válság, a menekültválság, a romló biztonsági
helyzet és a megrekedt integrációs folyamat mérgező és bizonytalan politikai
környezetet hozott létre Európában, amelyben burjánzik a populizmus és a
nacionalizmus. Ennek talán legnyilvánvalóbb megtestesülése a jogállamiság
eróziója az Európai Unióban.
Különösen két EU-tag, Magyarország és Lengyelország veszélyezteti
jelenleg a nehezen kivívott európai demokratikus normákat, és ezzel magának az
európai integrációnak a célját ássák alá.
Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök kormánya módszeresen támadja
a liberális demokrácia értékeit. Mióta 2010-ben ismét miniszterelnök lett,
Orbán Magyarországot autoriter, nacionalista úton vezeti, és arra használja fel
a menekültválságot, hogy az „ostromlott vár” képzetét erősítse, amelynek
segítségével megőrizheti népszerűségét.
A folyamat során alapvető jogokat vesznek semmibe, megnyirbálják a
sajtószabadságot, démonizálják a menekülteket és Orbán minden hatalmát arra használja,
hogy az EU-t gyengítse. Az EU-intézmények azon kísérletei, amelyekkel
megpróbálták meggyőzni Orbánt, hogy váltson irányt, csak még jobban felbátorították
arra, hogy további merényleteket kövessen el a demokratikus normák ellen.
Ezzel egy időben Lengyelországban is demokratikus válság alakult ki
tavaly októberben, amikor az euroszkeptikus és egyben bevándorlás-ellenes Jog és
Igazságosság (PiS) populista gazdaságpolitika intézkedések és az „első
Lengyelország” ígéretével nyert parlamenti többséget. Azonban a választások óta
a PiS sorozatosan magát a lengyel alkotmányt támadja.
A lengyel alkotmánybíróság megreformálást célzó jogszabályt maga az
alkotmánybíróság és az európai alkotmányosság felett őrködő Velencei Bizottság
ítélte el. A kormánynak sikerült megakadályoznia, hogy az alkotmánybíróság
ítélkezhessen a jogszabály alkotmányosságáról. Ez a demokratikus jogállam egyik
alappillérét gyengíti, ami mind Lengyelországra, mind Európára nézve nagy
problémát jelent.
Magyarország és Lengyelország az élharcosa az olyan pártok által képviselt,
egész Európát hatalmába kerítő szélsőjobboldali mozgalomnak, amely a pénzügyi-
és menekültválság EU-szintű kezelésének kudarcából eredő politikai vákuumot
használja ki. Hogyan lehetne ezen változtatni?
Létfontosságú, hogy a demokratikus államokban a demokrácia
ellenségeivel demokratikus eszközökkel harcoljunk. Létfontosságú, hogy a külvilág
magával a magyar és a lengyel néppel értesse meg, hogy egy globalizált világban
a nacionalizmus csak hamis biztonságot és gazdasági jelentéktelenséget ígérhet.
Az Európa szívében található mindkét ország hatalmas hasznot húzott az
EU-tagságból, nem szabad, hogy eldobják maguktól a további haladás lehetőségét.
A magyarok és a lengyelek 1989-ben elutasították a nemzetközi
elszigeteltséget. A vasfüggöny leomlását követően mindkét ország megbízható
NATO-szövetséges lett, még mielőtt az EU-hoz csatlakoztak volna. Az európai
egység melletti geopolitikai és biztonsági érvek elsöprő erejűek, és nem
beszélhetünk egyesült Európáról Magyarország és Lengyelország nélkül.
De sem nekünk, és különösen nem a magyar és a lengyel népnek nem szabad
elfelejteni, hogy a NATO – csakúgy mint az EU – a demokrácia, a személyes
szabadságjogok és a jogállamiság alapelvein nyugszik. Az a kormány, amely gúnyt
űz ezen alapelvekből, ennek a szövetségnek az erejét és összetartását
veszélyezteti. Éppen ezért létfontosságú, hogy az Egyesült Államok és a többi
NATO-tagállam kijelentse és hangsúlyozza, hogy védelmezik a működő demokratikus
fékeket és ellensúlyokat. Elképzelhetetlen lenne, hogy sor kerüljön a
NATO-tagállamok államfőinek júniusban tervezett varsói csúcstalálkozójára,
amennyiben Lengyelországban folytatódik az alkotmányos válság, amely során a
kormány figyelmen kívül hagyja a jogállamiságot és a köztiszteletben álló
nemzetközi testületek véleményét.
A magyarokat és a lengyeleket emlékeztetni kell arra, hogy Vlagyimir
Putyin orosz elnök aktívan próbálja megosztani és gyengíteni az EU-t és a
NATO-t. Amikor Európa szembe száll a Kreml agressziójával, akkor lényeges, hogy
Lengyelország és Magyarország is ragaszkodjon ezen országok alapvető értékeihez
és alapelveihez.
De szükséges az is, hogy maga az EU is kifejlesszen egy, a
jogállamiságot az unión belül sokkal szélesebb körben védő mechanizmust. Az EU
rendelkezik gazdaságpolitikai, környezetvédelmi és közös piaci
mechanizmusokkal. Azonban Európa mindig is több volt egy egyszerű közgazdasági
projektnél: ez az értékek uniója, amelyben egyetlen tagállamnak sem szabad
megengedni, hogy azokat következmények nélkül elutasíthassa.
Kormányok alakulnak meg és hullnak szét, politikusok jönnek és mennek,
azonban a demokratikus intézményeket meg kell kímélni a politikai befolyástól.
Az a szomorú valóság, hogy ha ma folyamodnának EU-tagságért, akkor sem
Magyarország sem Lengyelország nem nyerhetne felvételt. Népeiknek alaposan meg
kellene fontolniuk, hogy ez mit is jelent. Jelenlegi vezetőik azt állítják,
hogy nemzeti érdekeiket védik. De valóban az országaik érdeke, hogy az USA, a
NATO és Európa többi állama a partvonalon túlra tegye őket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése