Peter
Müller, Ralf Neukirch és Andreas Ulrich
Angela
Merkel kancellár terve, hogy Törökország segítségével próbál megoldást találni
a menekültválságra jelentős ellenállásba ütközik. Berlin és Brüsszel máris
alternatívákat keres, de ez Európa nagy részén a határok nélküli utazás végét
jelentheti.
Ausztria
brüsszeli EU-képviselete nem sokban különbözik egy erődtől. Impozáns oszlopok
szegélyezik a bejáratot, a homlokzat fala olyan vastag, mint egy erőd mellvédje
és az egész építmény toronyszerűen magasodik a bejárat fölé.
Úgy
gondolták, hogy a Cortenbergh sugárúton található ominózus építmény lesz a
megfelelő helyszíne az európai vezetők zárt ajtós tárgyalásainak, amelyre a
következő EU-csúcs előtt kerül sor. Stefan Lövfen svéd miniszterelnök és görög
kollégája, Alexisz Ciprász jelen lesz, csakúgy, mint François Hollande francia
elnök, Angela Merkel kancellár, a Benelux-államok vezetői és az osztrák
kancellár. Hogy a többi EU-tagállam ne érezze magát kirekesztve, az Európai
Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is helyet foglal a tárgyalóasztalnál.
Még
egyszer: a találkozó tárgya a menekültválság és az a törékeny szövetség lesz,
amelytől Merkel jelenleg azt várja, hogy a Közel-Keletről érkező bevándorlási
hullámot ellenőrzött keretek közé szorítja. Törökországgal és néhány Európa
szívében elhelyezkedő országgal együtt Merkel azt reméli, hogy az Ahmet Davutoglu
török miniszterelnökkel az előző EU-csúcson megkötött bonyolult egyezségét szentesítik.
Ami
lényegében arra szólítja fel Európát, hogy milliárdokat biztosítson segélyként
Törökországnak cserébe azért, hogy Ankara mindent megtegyen az Európába igyekvő
szíriai menekültek megállítása érdekében. Még abban az esetben is, ha ezek a
feltételek teljesülnek, a terv szerint az EU-nak további szíriai menekülteket
is be kell fogadnia, akiknek száma valószínűleg több százezer lesz. A tervnek már
ideiglenes neve is van. Merkel kabinetfőnöke, Peter Altmaier egy Spiegelnek
adott legutóbbi interjújában úgy nevezte, hogy a „hajlandók koalíciója”.
Merkel
a tervet migrációs politikája következő „építőkockájának” nevezte, amely
magában foglalja a menekültek szétosztását az EU-ban. Kelet-Európa már eddig is
elutasította Merkel ajánlatait. De ez lehet a kontinens utolsó esélye, hogy
fenntartsa a határok nélküli utazás rendszerét, amit Schengeni rendszerként
ismerünk.
Mini-Schengen
A
Schengeni rendszer, amelyet 30 évvel ezelőtt indítottak útnak, az európai belső
határok felszámolását tűzte ki célul, a külső határok megerősítésével
párhuzamosan. De ha bevándorlók százezrei képesek szabadon Görögországból a
Balkánon keresztül Közép-Európába jutni, akkor a rendszer nem működik. Ennek az
eredménye, hogy az európai politikai szakértők, köztük a berlini kancellária
tisztviselői, olyan terveken dolgoznak, amelyek kis idővel ezelőtt
elképzelhetetlenek lettek volna: a jelenlegi Schengeni rendszer eltörlésén és
egy sokkal kisebb határok nélküli utazási övezet kialakításán. Ebbe a kisebb
övezetbe nem tartozna bele Görögország, amely képtelennek bizonyult megvédeni
külső határait, és a kelet-európai országok sem, amelyek elutasítják a
menekültek befogadását.
Úgy
tűnik, hogy Merkel gyakran idézett „Willkommenskulturja” elavulhat. Új határ
metszheti ketté az EU-t, amely szinte pontosan a hidegháborús vasfüggöny
nyomvonalát követi.
Ez
Európa veresége lenne, de ugyanakkor ez az a lépés, amit Merkel csak akkor
lenne hajlandó megtenni, ha kancellárságát másképpen nem tudná megvédeni. A
bajor kormányzóval, Horst Seehoferrel, a bajor Keresztényszociális Unió (CDU) nagyhatalmú
konzervatív vezetőjével – aki rendkívül kritikus menekültpolitikáját illetően –
tartott legutóbbi megbeszélésén Merkel először ismerte el, hogy a határok
lezárása az „Ultima Ratio” lenne, a végső kísérlet a menekülthullám
megállítására.
Egy
mini-Schengen legalább Németország és sok szomszédja között képes lenne
biztosítani a határok nélküli utazást – ezt a megoldást Merkel sokkal jobban
preferálja, mint a nemzeti megoldásokat. Mégis, „Schengen vége politikusok
egész generációjának kudarcát jelentené”, ahogy arra Manfred Weber Seehofer
CDU-jának tagja és a jobbközép Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője
figyelmeztet, a bonyolult megállapodás évekig tartó bevezetésére célozva.
Azonban
Merkelt annyira felbosszantották kelet-európai kollégái, hogy sokkal
nyitottabbá vált a határellenőrzés ismételt bevezetésének lehetőségére. Egy
igazságos menekültelosztási rendszer „nem valami semmiség, hanem sokkal inkább
annak kérdése, hogy fenntartható-e a Schengeni rendszer”, mondta két hete a
német parlamentben. És szavait úgy értelmezték, aminek ő is szánta azokat:
fenyegetésnek.
Megoldáskeresés
És
valóban, a német kancellár jórészt leírta a kelet-európaiakat a menekültválság
megoldása során. Csak pár EU-vezetőnek szólt arról a tervéről, hogy
menekülteket fogadna be Törökországból, közülük is elsőként Hollande francia
elnöknek és Werner Feymann osztrák kancellárnak. – Ha néhány európai ország a
menekültválság megoldásának minden módját akadályozza, akkor csak azokkal van
értelme együttműködni, akik jó szándékot mutatnak – mondta Martin Schulz, az
Európai Parlament elnöke. – Az európai szerződések kifejezetten megengedik ezt.
Merkel
természetesen azt reméli, hogy a Törökországgal kötött alkuja működőképes lesz.
Ha az Európába érkező menekültek száma folyamatosan csökkenne, akkor szerinte
Európának közvetlenül Törökországtól kellene bevándorlókat befogadnia. Merkel
meggyőződése, hogy (Török)országnak egy szelepre van szüksége, különösen, ha
elkezdi megállítani az Európába induló bevándorlókat, még akkor is, ha a
Szíriából Törökországba érkezők száma változatlan marad.
A
terv a helyzet rendszeres – például minden negyed évben történő – felülvizsgálatát
is előírja. Ezek alapján határoznák meg, hogy mennyi menekültet kell elosztani
az európai országok között. – A terv csak akkor lép életbe, ha Törökország jelentős
erőfeszítéseket tesz az illegális migráció és az embercsempész hálózatok
felszámolása érdekében, és ha az EU-ba történő illegális belépések száma drasztikusan
csökken – mondja Johannes Hahn az EU bővítési biztosa, aki aláírta
Törökországgal a tervet.
Az
ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szakértői fognak segíteni Európának a
leginkább szükséget szenvedő menekültek azonosításában. Az orvosi ellátásra szorulóknak,
vagy a háborús traumától szenvedőknek több esélyt kellene nyújtani, hogy
Európába jussanak, és nem lenne szabad hagyni, hogy sorsukat az
embercsempészekre bízzák. Ha a terv beválik Törökországban, akkor azt ki
lehetne terjeszteni Jordániára és Libanonra is, mondja Hahn. Ezekben az
országokban szerinte „a menekülthelyzet talán még nehezebb”.
Visszaforgatni
az idő kerekét
Nincs
sok idő a terv végrehajtására. Bár Európa kétségbeesetten próbálja Törökország
segítségével biztosítani külső határait, a határellenőrzést már megkezdték
visszaállítani a kontinens szívében. A menekültválságra adott válaszként több
EU-tagállam ideiglenesen újra bevezette a határellenőrzést, mint például
Szlovénia, Németország, Ausztria és legújabban november közepén Svédország is.
Ha
a „mini-Schengen” valósággá válik, annak Németország, Ausztria, Hollandia, Belgium
és Svédország lesz eleinte a tagja.
Hollandia,
amely januárban veszi át a soros EU-elnökséget, kiváltképp szeretne egy még
szűkebb határmentes utazási rendszert. Ha a török terv nem válik be, Európának „kisebb
csoportokban kell tovább dolgoznia”, mondta Jeroen Dijsselbloem holland
pénzügyminiszter és az Euro-csoport vezetője a Handelsblatt német újságnak
adott interjújában. Még akkor is, ahogy Dijsselbloem mondta, ha egy ilyen
forgatókönyv „kétségtelenül nem a legoptimálisabb megoldás”, és ami Európában visszaforgatná
az idő kerekét az 1980-as évekre.
A
párizsi támadások még tovább fokozták a vitát. Főleg a francia kormány hangsúlyozta,
hogy néhány támadó Görögországon keresztül, a menekültösvényen érkezett
Európába. A múlt héten az Európai Parlament tagjainak küldött levelében Manuel Valls
francia miniszterelnök indítványozta az EU külső határainak megerősítését,
hozzátéve, hogy ez „elengedhetetlen a Schengeni-övezet védelme érdekében, mivel
ez a fontos vívmány ma veszélyben van.”
Még
Jean Asselborn luxembourgi külügyminiszter is hajlandó másképp tekinteni
Schengenre. A nyitott határok szenvedélyes támogatójaként a múlt héten levelet
küldött az európai belügyminisztereknek, amelyben a Schengen-övezet
megreformálására tett javaslatokat. Jelenleg Luxembourg az EU soros elnöke.
Az
egyik ötlete, hogy az EU-nak legyen joga „javasolni egy vagy több tagállamnak,
hogy visszaállítsa a határellenőrzést a belső határain”, ha erre a külső
határokon tapasztalható helyzet miatt szükség lenne. Ez a gondolat arra a
helyzetre alkalmazható, amely jelenleg a nyugat-balkáni menekült útvonal mentén
tapasztalható. Ha például Görögország képtelen hatékonyan megvédeni az EU külső
határát, akkor ez a feladat a soron következő Schengeni országra hárulna – ez esetben
Szlovéniára.
Ez
az a forgatókönyv, amit Merkel minden áron el akar kerülni. Azonban ez idáig az
általa tervezett „hajlandók koalíciója” alig több vágyálomnál.
„Ne
legyünk naivak”
Az
egyik gond az, hogy sokkal kevesebb „hajlandó” van, mint az Merkel remélte. Az
otthoni ellenzék ellenszele miatt sok EU vezető nem tud több menekültet
befogadni. Mark Rutte holland miniszterelnök például két hete egy brüsszeli
megbeszélésen világossá tette, hogy nem különösebben érdekelt a kvótarendszer
felállításában. Svédország, amely egy főre számítva több bevándorlót fogadott
be, mint bármely másik EU-tagállam, jelenleg azon van, hogy a már befogadott
menekülteket máshova telepítse, nem hogy még szélesebbre tárja az ajtót. Donald
Tusk, az EU Tanácsának elnöke is irányváltásra ösztönzi Merkelt. – Ne legyünk
naivak – mondta novemberben. – Európa külső határainak védelme nem olyan
feladat, amelyet egyszerűen Törökországra lehet bízni.
Ugyanakkor
Görögországot meghívták Merkel zártkörű brüsszeli megbeszélésére, jórészt
azért, mert sok problémának elsősorban ez az ország a kiindulópontja. A
Leszbosz-szigeten található menekültfogadó állomáson például a tisztviselőknek
nincs megbízható internetelérésük.
Nem
csoda, hogy Juncker bizottsági elnök a közös európai határőrizet tervét is be
akarja mutatni a megbeszélésen. Olyan gyorstelepítésű erőkről van szó,
amelyeket rövid időn belül Európa perifériáira lehet vezényelni. Azonban egy
ilyen terv jelentősen sértené a tagállamok szuverenitását.
Merkel
terve is problémás. Nehéz lesz a német kancellárnak elmagyaráznia, hogy
gondolja bevezetni a kvótarendszert, amikor az EU még azt a 160 000 menekültet
sem tudta elosztani, akik jelenleg Olaszországban és Görögországban
tartózkodnak. Európa szégyenére, eddig mindössze mintegy 200 menekültet
telepítettek le. Asselborn luxembourgi külügyminiszter arra figyelmeztet, hogy „először
azt kell végrehajtanunk, amiben már megállapodtunk”, mielőtt újabb tetteket
határozunk el.
Azonban
Merkel terve mindennél jobban veszi le a nyomást a kelet-európai országokról.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök egész végig azt hangoztatta, hogy a
menekültkérdés egy német probléma. Szlovákia a maga részéről keresetlevelet
nyújtott be az Európai Bíróságon az Európa Tanács szeptemberi menekült-elosztási
megállapodása ellen. Szlovákiát, Csehországot, Magyarországot és Romániát a
többi tagország leszavazta, amikor az olaszországi és görögországi menedékkérők
újraelosztásáról döntöttek.
„Az
emberek vágyakozni fognak Schengenre”
A
B-terv „mini-Schengenje” azonban tele van buktatókkal. A gazdaságilag erős
országok, így különösen Németország valószínűleg hosszú várakozási idővel vagy
közlekedési torlódásokkal néznének szembe a határátkelőhelyeken. – Ha
visszaállítják a határellenőrzést, az nagyon költséges lesz – mondja a CDU
veterán külügyi szakértője, Elmar Brok. – Mind az üzleti élet, mind a köznapi
emberek vágyakozni fognak Schengenre.
Az
alapos határellenőrzéshez szükséges létszám megteremtése sem egyszerű feladat. A
német szövetségi rendőrség tisztviselői azt mondják, hogy képesek lezárni az
ország határait, de ennek a lépésnek súlyos következményei lennének, amint azt
a Szövetségi Rendőrség, a Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatal, az
Alkotmányvédelmi Hivatal (a német belső elhárítás) és a BND külföldi hírszerző
szolgálatának szakértői csoportja nemrég megállapította. A bizottság olyan
forgatókönyveket vizsgált, amelyek során például Szerbia vagy Macedónia lezárni
készül a határait.
A
szakértők szerint elképzelhető, hogy a menekültek ekkor irányt változtatnak egy
szomszédos ország, például Albánia vagy Horvátország irányába, vagy a hosszabb
utat választják Bulgárián és Románián keresztül. Ha Németország lezárná a
határait, az a menekültek feltorlódásához vezetne Ausztrián át végig a
Nyugat-Balkánon, figyelmeztetnek. Néhány német kormányzati tisztviselő attól
tart, hogy ez feszültséget okozna az országok között, amely a fegyveres
összetűzés lehetőségét is felveti.
A
szakértői elemzésben ezt a lehetőséget egy rövid, de annál beszédesebb című
fejezetben tárgyalták: A határ lerohanása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése