A Krím lesz a következő Jugoszlávia?

Jochen Bittner – A Krím lesz a következő Jugoszlávia?

Nyugtalanító gondolatom támadt: mi a helyzet, ha Vlagyimir Putyin már akkor sem lenne képes megakadályozni a vérontást Ukrajnában, ha akarná?

Ez a gondolat először akkor villant át agyamon, amikor a múlt héten beszédbe elegyedtem a krími Szevasztopolból Szimferopolba vezető úton felállított ellenőrzőponton. Az itteni őr egy hadúr megtestesülése volt: lenyűgözően sűrű szakáll, hosszú fekete haj és szőrmesapka. Az ingujján aranyszínű halálfejet ábrázoló karjelvényt viselt.

De kiderült, hogy az őrnek, Bratyiszlávnak, jó humorérzéke van. Ő egy szerb csetnik, egy nacionalista milicista, ahogy magát nevezte. Elmondása szerint négy barátjával együtt pár napja érkeztek Koszovóból az elszakadáspárti „doni kozákok” hívására, mutat arra a fél tucat zordon férfira mögöttünk, akik gumibotot és kalasnyikovot lóbálnak a beérkező járművek ellenőrzése közben.

Azért jöttek a Krímbe, hogy „megvédjék orosz testvéreiket a fasisztáktól”, akik elmondása szerint el akarják ragadni a Fekete-tengeri félszigetet.

– Nem akarunk háborút – jelenti ki a 39 éves Bratyiszláv. – Békét akarunk. Biztosítani akarjuk, hogy senki se hozzon be ide fegyvereket vagy robbanóanyagot.

Azonban Bratyiszláv megemlített egy olyan veszélyt, ami miatt komolyan aggódik: más, hozzá hasonló zsoldosok lehet, hogy nem maradnak ilyen nyugodtak. Az egyenruhanadrágjának zsebéből kihúzott Samsung tableten egy olyan weblapot mutat, amelyen a hozzá hasonló harcosok megosztják egymással útiterveiket.

A világ minden részén megtalálható barátai úgy gondolják, hogy Ukrajnában „Amerika ellen fognak harcolni”, aki szerintük összeesküdött arra, hogy eltávolítsa Ukrajnát Oroszország mellől. Mondta ezeknek a barátainak, hogy maradjanak távol, de ők ennek ellenére is jönnek.

Miközben Bratyiszláv zsebre teszi a tabletet, személyes múltján alapuló jóslatot mond.

– Én mondom magának, Ukrajna lesz a következő Jugoszlávia. Csak nagyobb annál.

Amikor megemlítettem a jobbára polgári érzelmű krímieknek a Jugoszlávia-forgatókönyvet, sokan egyetértettek ezzel, közöttük volt Szimferopol ortodox püspöke, Kliment is. Félelmei szerint a balkáni háborúk „semmiségek” lesznek ahhoz képest, ami az etnikailag ingatag Krímre és esetleg Ukrajna többi részére vár.

Lehet, hogy ezt csak a pillanatnyi idegesség mondatja velünk. Azonban vannak aggasztó párhuzamosságok.

Ahogy az Jugoszlávia felbomlásakor is történt, a krímieket is arra kényszerítik, hogy nemzeti identitást válasszanak. Bár a vasárnap megtartott, úgynevezett népszavazás kezdetén már világos volt, hogy az csak az Oroszországgal való egyesüléshez vezethet, mindkét felet meglepte a szenvedély, ahogy az oroszpártiak és ukránpártiak védték saját álláspontjukat.

A népszavazás a széthullás katalizátora lehet. Az eddig békésen együtt élő különböző kulturális és nemzeti identitások immár kölcsönösen fenyegetésnek látják egymást. A magukat orosznak valló krímiek 60%-a szerint az ukránul beszélő krímiek (a lakosság mintegy 40%-a) miatt élnek rosszul. A húsz évig tartó demokrácia-kísérlet, ahogy azt ők látják, csak káoszhoz vezetett, és ezért vissza akarnak térni Moszkva erős és parancsoló kezéhez. Azt mondják, teljesen nyilvánvaló, hogy a Lenin-szobrokat ledöntő emberek általánosságban gyűlölik az orosz identitást. Az ukránpártiak azzal vágnak vissza, hogy azok, akik szerint a kijevi tüntetők fasiszták, ezzel felfedik kommunizmussal fertőzött, autoriter beállítottságukat.

Ez a törésvonal családokon és munkahelyeken is átvág. A nyugati gondolkodású gyerekek megrémülnek apjuktól, akik csatlakoznak az oroszpárti milíciákhoz. Aminek a Krímben a tanúi vagyunk – ugyanúgy, mint Kelet-Ukrajnában, ahol az oroszpártiak elkezdték szervezni a saját népszavazásaikat – nem kevesebb, mint két nemzet felemelkedése egyetlen államon belül.

A Balkán-párhuzamot az teljesíti ki, hogy van egy olyan csoport, amely attól tart – ahogy a bosnyákok tartottak a szerb uralomtól –, hogy az orosz uralom azonnali elnyomással fog járni. A Krímben ők a tatárok, egy olyan muzulmán etnikai csoport, amely Sztálin uralma alatt kitelepítést és tömeggyilkosságokat szenvedett el. Ők is, akárcsak a csetnik Bratyiszláv, azt állítják, hogy csak a békét akarják fenntartani. De ezt tudják garantálni is? Mi a helyzet a dzsihád-övezetből érkező hamis barátokkal, akik testvéreik krími szülőföldjének megvédését kiváló indoknak vélhetik?

Ezt a kérdést valószínűleg legjobb Fazil Amzajevnek feltenni, aki az ukrajnai Hizb ut-Tahrír sajtóirodájának vezetője. A Hizb ut-Tahrír egy olyan, a világ legtöbb országában betiltott politikai szervezet, amely világméretű kalifátusról álmodik, elítéli a demokráciát és teokráciát akar kialakítani a muzulmán többségű államokban. Az Üzbegisztánban nevelkedett, krími tatár Amzajevvel egy teázóban találkozom Bahcsiszerájban, ami egy tatár erősség Szimferopoltól délnyugatra. A 32 éves férfi bőrdzsekit visel, ápolt bajusza van és folyékonyan beszél angolul.

Nem, mondja, nem tudja kizárni annak lehetőségét, hogy a dzsihád átterjed a Krímre, ha Oroszország elkezdi a muzulmánok „szisztematikus” elnyomását.

Ez idő szerint, állítja Amzajev, a Hizb ut-Tahrír mindent megtesz, hogy lebeszélje a fundamentalistákat – beleértve saját ukrajnai szervezetének „ezreit” is – az erőszakra való felbujtásról.

– Nem akarunk kalifátust a Krímben – biztosít róla. – Békét akarunk.

Azonban ő is osztja Bratyiszláv aggodalmát: a muzulmánok elleni támadás puszta képzete is elegendő lenne, hogy a forrófejűeket a Krímbe vonzza.

– A veszély valós. Ha ez megtörténik, még Putyin se tudja majd ellenőrzés alatt tartani a helyzetet.

Csetnikek. Kozákok. Fasiszták. Zombik. Dzsihádisták. Ők is részei voltak Putyin birodalomgyarapító tervének?

Ilyenfajta szereplőkkel a Kreml leendő erős embere Goethe vakmerő varázslótanoncára emlékeztet. A tanonchoz hasonlóan Putyin is összetéveszti magát a varázslóval. Azonban a tanonctól eltérő módon, akinek mestere végül közbelép, Putyinnak senkije sincs, aki meg tudná akadályozni a Krímben által okozott helyzet további romlását.

http://www.nytimes.com/2014/03/18/opinion/bittner-is-crimea-the-next-yugoslavia.html?ref=opinion