Harold
Meyerson - A középosztály kényszerleszállása
Augusztus van, és amerikaiak
milliói tuszkolják be magukat a repülőgépek economy-class üléseibe, amikor
elindulnak nyári szabadságukra. Akik képesek a viszontagságokból tanulni,
elmerenghetnének a következőn: a repülőgépek ülőhelyei a legjobb konkrét kifejeződései
annak, ami a gazdasági életben az elmúlt évtizedekben történt.
A légitársaságok manapság semmi
pénzt sem sajnálnak, hogy megnöveljék, feljavítsák és emeljék a first-class és
business-class helyek árait. Mivel a helyet és a pénzt a repülőgépek elejére tartogatják,
valami mást csökkenteni kell, és – ahogy azt utazók sokasága tanúsíthatja – ez nem
más, mint az ülések mérete. A légi utazás élvezete – ami egykor minden utazónak
természetes volt – a felsőbb rétegek felé rendeződött át és ma már csak a
jómódú keveseknek jár ki.
A New York Times egyik tudósítója
szerint a Lufthansa új business-class üléseit 195 cm hosszú és 60 centi széles
ággyá lehet alakítani. A munkavégzés, az étkezés, az italfogyasztás és az alvás
ezen a tágas széken a Kennedy repülőtérről Frankfurtba és vissza kerek 5000
dollárba kerül.
De nem a Lufthansa az egyetlen. A
Delta, a United és az American is bejelentette, hogy fejleszti business-class
üléseit távolsági és transzkontinentális járatain. És aztán ott van az
Emirates, amely a New York-Dubai útvonalon árul első osztályú – zuhanyzóval felszerelt
– kabinokat csinos 19 ezer dollárért.
A gazdasági spektrum másik végén a fapados légitársaságok – amelyek újrateremtették a harmadosztályon való
utazás borzongató érzetét – szintén virágoznak. Az új üzleti modell
kétségtelenül az, hogy szűkítik az üléseket, mindenért pótdíjat számítanak fel
és semmilyen kényelmi szolgáltatást sem kínálnak ingyen. Ez lehet a Spirit
Airlines hitvallása is, ami ledöbbent utasainak díjat számol fel a
kézipoggyászokért, 3 dollárt a vízért és 10 dollárt a beszállókártya
kinyomtatásáért, és repülőin még az üléseket sem lehet hátradönteni. A Los
Angeles Times szerint az iparágban a Spirit dolgozik az egyik legnagyobb haszonkulccsal,
és az elkövetkező nyolc évben évi 15-20%-os növekedést szeretne elérni.
Ugyanakkor tökutolsó az utazók megelégedettségi rangsorában – mi több, a
tavalyi Consumer Report [kb. Fogyasztói
Tükör] magazin felmérése szerint a magazin által bármilyen iparágban valaha
mért legalacsonyabb ilyen mutatóval rendelkezik.
Azonban az emberek a Spirit
Airlines-szal repülnek, mivel annak árait engedhetik meg maguknak.
A business osztály felminősítése
és az economy lefokozása meglehetősen hűen tükrözi a gazdaságban nagyobb
léptékben zajló folyamatot: a középosztály eltűnését. Ahogy azt Emannuel Saez, a
University of California-Berkeley [a Kaliforniai
Egyetem Berkeley-i campusza] közgazdásza megállapította, 2009 és 2011
között az amerikai családok legtehetősebb 1%-ának 11,2%-kal nőttek, míg a
fennmaradó 99%-ának 0,4%-kal csökkentek a bevételei. Az átlagos háztartási jövedelem
2008 óta minden évben csökkent. Ezzel egy időben a nyereségarány a második
világháborút követő legmagasabb szintre emelkedett, míg a bérek a
legalacsonyabbra csökkentek. Egy ilyen gazdaságban a növekvő piacot a gazdagok
és nagyvállalatok jelentik, akiknek egyre több pénzük van a luxusutazásra, valamint
a lesüllyedő többség, akiknek utazási lehetőségei egyre inkább a Spirit-féle
diszkont légitársaságokra és a hasonló társaságok egyre drámaiabb mértékben
szűkülő üléssoraira korlátozódnak.
A héten az utolsó olyan
légitársaság is, amely a középosztály utazási élményét nyújtotta, megadta magát
az amerikai fogyasztók növekvő gazdasági polarizációjának. A JetBlue, amelynek
sose voltak első osztályú vagy business ülőhelyei, és az economy osztályon is
nagyobb lábteret hagyott, mint más légitársaságok, bejelentette, hogy olyan új
első osztályú részeket alakít ki távolsági járatain, amelyekben az üléseket
teljesen ággyá lehet alakítani.
A JetBlue kabinelrendezésének megváltoztatása
szokatlanul nyíltan mutatja meg, hogy mit jelent ez a változás nagyobb
léptékben a gazdaságban. A kényelmesebb ülések biztosítását korábban közvetlenül
az tette lehetővé, hogy nem volt első osztályú rész a gépen. A repülőgépek – egy
stagnáló gazdasághoz hasonlóan – végesek, és ha egy osztály több helyet vagy
forrást igényel, akkor a többi osztály kevesebbet fog kapni.
Az USA gazdasága az elmúlt négy
évtizedben sosem stagnált, azonban javainak olyan jelentős része jutott a leggazdagabbaknak,
hogy a legtöbb amerikai azt tapasztalta, hogy egy olyan zéróösszegű játszmában
vesz részt, amelyben folyamatosan veszít. Mivel az adótörvények a gazdagoknak
kedveztek, mivel az alkalmazottak elvesztették béralku-képességüket, mivel a
globalizáció dolgozók millióinak keresetét csökkentette, a gazdagok mások
rovására gazdagodtak tovább. Ezt a valóságot tükrözi napjaink légiközlekedése:
a kényelmes, átlagos ülőhely, amely régen a norma volt, hasonlóan a sorvadó középosztályhoz,
kihal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése